Házi BigMac recept

Már jó ideje nyomoztam a BigMac receptje után, de soha nem sikerült eltalálni. Nemrég aztán a szüleim meglátogattak minket a panelban, elvittek vásárolni, és mivel kevés időnk volt, a mekibe ugrottunk be ebédért. Oda vagyok érte, de sajnos mindig csalódnom kell, ugyanis egy horribilis összeg kifizetése után csak olyan vicces "Hé, ennyi volt?!" érzés van a gyomromban. Az íze valami csodás, de hogy nem laktat, az tuti. És mivel nincs kedvem torkosságom csillapítása érdekében csillagászati összegeket fizetni, valamint elindulni az egészségtelenség lejtőjén, elhatároztam, hogy leklónozom.
És most itt ülök magamban, olyannyira tele hassal, hogy az már szégyenletes, és olyan egoista önszeretet leng körül, amiről soha nem tudtam, hogy én is tudom produkálni. El vagyok képedve, mert sikerült. Leklónoztam.
Nagyon egyszerű. Nagyon finom. Sőt, és most nem hazudok, finomabb mint az eredeti! A szósz teljesen megtévesztő, a hús pedig sokkal-sokkal finomabb, mert nem az a száraz mű valami, hanem friss, szaftos, igazi hús.

A másik meg, hogy laktató. De olyannyira, hogy ebédnél nagyon megküzdöttem a kettővel, pedig az "igaziból" kettő igazán nem jelent nekem problémát. Hiába, torkosak vagyunk.
Férj viccelődött velem az asztalnál, hogy simán be tudná vágni az összeset, ha akarná, mire vetettem rá egy lekezelő pillantást. Pár perccel később már csak rá sem bírt nézni, annyira tele lett ő is a két darabtól.:)
Szóval egészséges, nem azt mondom, hogy fogyókúrás, mert bizony azért zsírban sült a hús, meg alapból van is benne pár százalék zsír, de friss, megbízható, adalékanyagmentes élvezet, mert te készíted, és tudod, mi van benne. És én, aki éveken keresztül mekifüggő voltam, állítom, hogy most leszoktam róla!! Mert ez bizony bitang jó, és ha van valami elképzelésed a szószról, akkor sikerülni fog elkészíteni, igaz nekem könnyű volt, mert nemrég ettem BigMac-et, de próbáltam olyan pontosan megadni a paramétereket, ahogyan csak tudtam. Szóval én csak ajánlani tudom, próbáljátok ki, és nem fogtok benne csalódni!

Ja, még egy dolog: Az adagok, amiket feltűntettem, nekünk 8 bigmac-re voltak elegendőek. Igazából lehet többet, kevesebbet is, a hús elosztásától és méretezésétől függ minden. A szószt viszont érzésre csináltam, szóval a feltűntetett mennyiséget, amit én három burgerre javasolok, duplázzátok, triplázzátok szükség szerint, és ha valami nem tetszik benne, ne felejtsétek el korrigálni ízlésetek szerint. Viszont a szósznak édesnek és savanyúnak kell lennie, ez magában túl intenzív lehet, de a szendvicsben teljesedik ki igazán, én amondó vagyok, éljen a kóstolgatás!:)

hozzávalók / 8 adag

A BigMac-hez

• 0.5 kg darált sertéshús
• 0.5 kg darált marhahús
• 16 db lapkasajt
• 25 dkg csemegeuborka
• 1 közepes fej jégsaláta
• 8 db hamburger zsemle
• 2.5 közepes fej vöröshagyma
• 3 kk fokhagymapor
• só ízlés szerint
• bors ízlés szerint
• flekken fűszerkeverék ízlés szerint
• 3 dl napraforgó olaj

A szószhoz

• 3 ek majonéz
• 1 ek mustár
• 1 teáskanál ketchup
• 0.5 közepes fej vöröshagyma
• 1 kk fokhagymapor
• 1 teáskanál cukor
• 1 kk fűszerpaprika
• 1 közepes db csemegeuborka
• 2 csepp fehérborecet

elkészítés

1. A nagy sütés előtti este elkészítjük a szószt és a hagymát. A szószt most 2-3 BigMac-hez írom le, én sokkal többet készítettem, de a szószt érzésre, úgyhogy ebből a mennyiségből nagyjából 3 darabot tudunk megkenni:
   A tálba beleteszünk 3 ek majonézt, egy csapott ek mustárt, két kávéskanál ketchupot, egy fél finomra felkockázott vöröshagymát (nagyon apró legyen!), egy kávéskanál fokhagymaport, két kávéskanál cukrot és egy kávéskanál pirospaprikát. Jól összekeverjük, majd jön a trükk, amitől a szósz nem lenne igazi BigMac szósz: nagyon apróra, akárcsak a hagymát, felkockázunk kb. másfél evőkanálnyi csemegeuborkát, ezt is hozzáöntjük, majd beleteszünk a levéből egy fél evőkanállal. Ha nem elég ecetes az uborka leve, akkor cseppentsünk még a szószba 1-2 cseppnyi fehérborecetet. Annak igazán könnyű a dolga, aki nem egyszer evett már BigMac-et, én csak azt tudom mondani, érzésre. A szósznak édeskésnek és savanykásnak kell lennie, nagyon finom ízesnek, hogy a szendvicsben ne elvesszen, hanem kiemelje a saláta ízét.
2. A maradék két és fél hagymát kockázzuk szintén nagyon finomra, tegyük egy mikrózható edénybe, és tegyünk rá annyi vizet, hogy ellepje, majd sózzuk meg úgy, hogy kellemesen sós legyen. Tegyük a mikróba kb. öt percre, hogy felforrjon és átfőljön egy kicsit. Hagyjuk állni 1-2 órát, majd öntsük le róla a vizet, és hagyjuk állni éjszakára.
3. Másnap elővesszük a kiolvasztott darált húst, és ízlés szerint sózzuk-borsozzuk, valamint teszünk hozzá 3 kk fokhagymaport (ha van hagymaporunk, az kiváló!) valamint 3 ek. sertéssült fűszersót. Ez elhagyható akár a fokhagymapor, de a bennük található ízanyagok segítenek még jobban kihozni a húsból azt a "valamit", ami az igazi burgerben is megtalálható.
4. Jól összekeverjük, majd nagyobb golflabda méretű golyókat formálunk, amiket egyenként egy darab alufóliára fektetünk, és kb. 10 centi átmérőjű, nagy pogácsákat formálunk, lapogatunk. Olyan vékonyra egyengetjük, amennyire a hús engedi, és nem látszik lyukasnak. Ha kész egy pogácsa, óvatosan, hogy szét ne menjen, becsomagoljuk, majd a fagyasztóba tesszük legalább 20 percre. Ez segít a pogácsáknak, hogy "megmerevedjenek", és ne törjenek szét sütésnél. A formázásnál ne idegeskedjünk, szánjuk rá az időnket. Az elején nehéz, de öt darab után már belejön az ember, és nagyon szépeket lehet készíteni. Azért kell 10 centisre készítenünk őket, mert kb. felére csökken a méretük sütésnél.
5. Ha készen vannak a pogácsák, térjünk át a zsömlékre. Három részre kell őket vágnunk, az első rész a szezámmagos tető alatt kezdődik, majd kb. egy centivel alatta lesz a következő vágás. Ha ismerjük a hamburger zsemle fajtákat, olyat válasszunk, ami nem törik, különben nem csak megnehezíti a dolgunk, de a három részre vágást teljesen csőbe is húzhatja, mint ahogy én is járok néha. Sima bolti zsömlékkel is készíthetjük, azzal nem lesz olyan finom, de könnyen vágható és olcsó. Minden vágásfelületet pirítsunk aranybarnára.
6. Ha kész a pirítás, és eltelt a húsz perc, forró olajos serpenyőben süssük ki a pogácsákat. Nem kell sok idő, ha elég forró az olaj, 1-1 perc is elég lehet oldalanként.
7. Végül a felépítés: tegyük egymás mellé a zsömle alját vágásfelülettel felfelé, mellé a közepét, és mindkettőre tegyünk egy kanállal a mostanra már finoman összeérett szószból. Szórjuk meg a hagymával, majd a jégsalátával. A zsömle alsó részére tegyünk egy szelet sajtot, a középsőre három szelet csemegeuborkát, majd mindkét részre egy-egy szelet húspogácsát. A középső szeletet emeljük rá az alsóra, majd tegyük rá a szezámmagos tetejét. Kész!
8. Maximális gyorséttermi hatás elérése érdekében tálaljuk sült szalmakrumplival, valamint kólával.

• költség: 2000 Ft
• elkészítettem: 2 alkalommal